Igény szerint vállalunk 10, 15, 20, 30 perces autentikus műsort, 10, 15 perces tematikus műsort is.

BÁLI NYITÓTÁNCOK     

AUTENTIKUS KOREOGRÁFIÁK

TEMATIKUS KOREOGRÁFIÁK

 

 

MŰSOROK

Az együttesnek  kilenc egész estés (50-70 perces) táncszínházi műsora van.

 

 

Kecskeméti Zöldvásáron

A műsor a "hírös" mezőváros nagy tavaszi vásárainak forgatagát eleveníti fel Kecskemét környéki és kiskunsági tánc-, és egyéb források feldolgozása alapján. 

Koreográfusok: Lukács László és Lukácsné Haránt Eszter                   Munkatársak: Bedőcs József és Bedőcsné Szabó Rita

Zenei rendező: Csík János          Zene: Hírös Zenekar( Nevek), valamint Balogh Melinda ének és Rónai Lajos

Rendező munkatársa: Mihályi Gábor Harangozó-díjas koreográfus              Rendező: Lukács László

 

Visszatekintés (Tisztelet Kodály Zoltánnak)

A táncegyüttes emlékműsora a klasszikus zene és a népzene rondó formában megjelenített találkozására épül, párhuzamot vonva e két zenei irányzat, valamint a néptánc és a feldolgozott, tematikus tánc között.

A műsorban időbeli, technikai korlátok miatt a teljesség igénye nélkül hangoznak el a részletek Kodály Zoltán Galántai táncosok, Magyar rondó, Háry János, Kállai kettős című műveiből, ill. Bartók Bélával való barátságára utalva Bartók 33 hegedűduója, valamint részletek láthatók Rábai Miklós Kállai kettős című koreográfiájából.

 

Kétvízköze (Lelkünk Tükre)

" A Duna- Tisza köze név a tudomány által kreált jellegzetes mű tájnév. A nép, a magyar tájnévadási hagyományok szellemében, a kisebb folyót előre véve, inkább a Tisza- Duna köze kifejezéssel, évszázadokkal ezelőtt pedig a Kétvízköze névvel illette a két nagy folyó között húzódó változatos felszínű, alföldi jellegű tájat. " A Keskemét Táncegyüttes műsora a sokszínű Kétvízköze és Bács- Kiskun megye néptánc kincsét az országban elsőként foglalja össze. A táncos panorámában a bácskai rónaságon, a kalocsai Sárközben és a Kiskunságban élt elődeink élete, kultúrája, valamint a XXI. századi embere számára is példát adó értékrendszere elevenedik meg.  

Koreográfusok: Lukács László és Lukácsné Haránt Eszter,
Böde István Gábor, Adler Írisz, Sóskúti Edit, Sikentáncz Szilveszter

Zene: Hírös Zenekar

Rendező: Lukács László

 

 

 

Bolond volnék ha búsulnék

A műsor a " parázsosok" sorsán át mutatja be a kezdeti csetlő-botló próbálkozásoktól kezdve, az erdélyi gyűjtő utakon át, a jó hangulatú táncpróbákig és fellépésekig azt a népművészet és a néptánc iránt érzett elkötelezett szeretetet, amely példaadó lehet minden nemzedék számára. 

Koreográfusok: Lukács László,  Lukácsné Haránt Eszter, Böde István Gábor

Zene: Hírös Zenekar, valamint Balogh Melinda ének, Cserta Balázs fúvós, Bálint Brigitta zongora

Rendező: Lukács László

 

Erdélyi Antológia

A Táncegyüttes válogatás Erdély páratlanul gazdag népművészetéből, amely az együttes kitartó, következetes gyűjtéseinek eredményeként a táncszínház eszközeivel hittel hirdeti, hogy hagyományos közösségeink felhalmozott javai új közösségekben újraélve, és újra felfedezve menthetőek át a ma embere számára is.

Koreográfusok: Lukács László, Lukácsné Haránt Eszter, Böde István Gábor, Harkai Csilla,
Lőrincz Hortenzia és Kovács Norbert „Cimbi”

Zene, ének: Hegedűs Máté és barátai, valamint Balogh Melinda énekes

A Rendező munkatársa: Böde István Gábor

Rendező: Lukács László

 

TüKÖRkép 

Tizenéveskori énünk levetkőzése, ifjonti lázadásunk, forrófejűségünk, túlhabzsoló életvitelünk elhagyása komoly feladat a felnőtté válás útján. Sokunk számára a szerelem hozza el azt a változást, minek következtében meg tudjuk ugyan őrizni fiatalságunk egyes alkotóelemeit, de el is tudjuk engedni mindazt, ami nem visz előre többé. Mindannyiunk vágya, hogy gyerekkori képünk büszkén tekintsen arra az emberre, akivé váltunk és felnőttként elégedetten hagyjuk magunk mögött addigi tapasztalatainkat. És mi az, ami végigkísér bennünket ezen az úton?

Körök, képek, tükrök, tükörképek között táncoljuk magunkat emberré.

Koreográfusok: Lukács László, Lukácsné Haránt Eszter, Sikentáncz Szilveszter, Sóskúti Edit, Lőrincz Hortenzia, 
Böde István Gábor, Harkai Csilla

Zene, ének: Hírös Zenekar, valamint Balogh Melinda

Rendező asszisztens: Lukács László, Tóth Katalin

Rendező: Böde István

          

 

PÁRATLANUL

 

Koreográfusok:Lukács László, Lukácsné Haránt Eszter, Böde István Gábor, Böde-Harkai Csilla, Tassy Péter

Kísér: Hírös Zenekar, valamint Csávás Attila, Hegedűs Zoltán, Székely Tibor, Héjja Bella

Zenei vezető: Hegedűs Máté

 

 I. RÉSZ: PÜRRIKHÉ - A fegyvertáncoktól a verbunkosig

Talán kevesen tudják, hogy a mai magyarnak, helytelen kifejezéssel „magyarosnak” mondott férfi táncunk honnan is származik. A reformkorban a katonai sorozás (a „verbuválás”) alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunk-tánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé, s jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot. Az egykori katonatáncokból, harci táncokból(pürrikhék)kialakult eszközös ügyességi táncaink, illetve a szóló férfitáncok, a „legényesek”, „ritka magyarok” jóval hamarabb jelen voltak egységesen Európa, és a magyarság férfitáncaiban is, mint az imént említett verbunk, mely „csak” kb. 200 év múltra tekint vissza.

Ezen táncaink fejlődését mutatja be a műsor első részében a táncegyüttes férfi tánckara kronológiai megformálásban Pesovár Ernő néprajzkutató szavainak segítségével. Miként vált a XVI. századi kardtáncból XX. századi mezőföldi kanásztánc, vagy éppen kalotaszegi legényes, illetve a XIX. században a magyar karaktert megtestesítő verbunk.

Rendező: Lukács László

 

II. RÉSZ: NŐI SOrS

„Kemény erény szerény remény……elégek én….. Egyéniség semmiség…..Kérdés…. érés… ez ér?....és? Bölcs-ül-és…..vár-ás…..sír-helyzet-jelent-és? KERESÉS…KÉRÉS…FÉLÉS... ÉS????

Több kanál halál…talán talál tutálibe már… kár…”

Emlékszel még a fogócskára? Tudod, nap mint nap fogócskázol. Kergeted az álmaidat, a pénzt, a hiányoltnak vélt harmóniát, a kiegyensúlyozottságot….s ezt éppen kinek a szerepében?

Barátnő, ara, dolgozó nő, anya?? NINCS IDŐD? Bújj csak el!!! Ki vagy most?

KERGETSZ? MENEKÜLSZ? SZERETSZ? SZERETNEK? SZERETNEK! SZERESS!!!

Rendező: Lukácsné Haránt Eszter

 

 

KECSKEMÉT TÁNCEGYÜTTES - AZ ALFÖLD

“Itt születtem én…”

Ami a magyarság úgynevezett igazi értékeit megőrizte, hordozta és azt áthagyományozta az a parasztság és a falu volt. Műsorunkban a betekintést kaphatnak az Alföldön élő “nemzet napszámosa”-inak, a törvényen kívülieinek, polgárjainak, betelepült népcsortjainak kultúrájába, értékteremtő és megőrző világába Bodrogköztől-Mezőföldig, Felső-Kiskunságtól-Vajdaságig. Bemutatásra kerül az állandó “Úri muri” parasztság kontra porlgárság témája és a betyárok, pásztorok világa. Műsorunkat Petőfi Sándor - Az Alföld című verse ihlette, mely a magyarság otthonának és a szabadságának jelképe, mégis vezér szálát a nép ajkán folklorizálódott Alku című verse formálta. Ezt a színes világot mutatja be az együttes új műsora.

Koreográfusok: Lukács László, Lukácsné Haránt Eszter, Böde István Gábor, Böde-Harkai Csilla, Molnár Máté,
Márkli Zsuzsanna Teodóra, Sikentáncz Szilveszter, Sóskúti Edit, Vincze Levente

Dramaturg: Tóth Kata         Narrátor: Aradi Imre

 Zene, ének: Inoka Győző és barátai, valamint Szabó Annamária

Rendező asszisztens: Lukács László, Böde-Harkai Csilla

Rendező: Böde István Gábor