Igény szerint vállalunk 10, 15, 20, 30 perces autentikus műsort, 10, 15 perces tematikus műsort is.

BÁLI NYITÓTÁNCOK

AUTENTIKUS KOREOGRÁFIÁK

TEMATIKUS KOREOGRÁFIÁK

 

MŰSOROK

Az együttesnek  kilenc egész estés (50-70 perces) táncszínházi műsora van.

 

 

"Zöldvásáron" - Kecskeméti anzix

A műsor a "hírös" mezőváros nagy tavaszi vásárainak forgatagát eleveníti fel Kecskemét környéki és kiskunsági tánc-, és egyéb források feldolgozása alapján. 

Zenei rendező: Csík János

Zene: Hírös Zenekar, valamint Balogh Melinda ének és Rónai Lajos

Rendező munkatársa: Mihályi Gábor 

Rendező: Lukács László

 

 

Visszatekintés (Tisztelet Kodály Zoltánnak)

A táncegyüttes emlékműsora a klasszikus zene és a népzene rondó formában megjelenített találkozására épül, párhuzamot vonva e két zenei irányzat, valamint a néptánc és a feldolgozott, tematikus tánc között.

A műsorban időbeli, technikai korlátok miatt a teljesség igénye nélkül hangoznak el a részletek Kodály Zoltán Galántai táncosok, Magyar rondó, Háry János, Kállai kettős című műveiből, ill. Bartók Bélával való barátságára utalva Bartók 33 hegedűduója, valamint részletek láthatók Rábai Miklós Kállai kettős című koreográfiájából.

Zenei rendező: Csík János

Zene: Hegedűs Máté és zenész barátai

Rendező: Lukács László

 

 

Kétvízköze

" A Duna- Tisza köze név a tudomány által kreált jellegzetes mű tájnév. A nép, a magyar tájnévadási hagyományok szellemében, a kisebb folyót előre véve, inkább a Tisza- Duna köze kifejezéssel, évszázadokkal ezelőtt pedig a Kétvízköze névvel illette a két nagy folyó között húzódó változatos felszínű, alföldi jellegű tájat. " A Keskemét Táncegyüttes műsora a sokszínű Kétvízköze és Bács- Kiskun megye néptánc kincsét az országban elsőként foglalja össze. A táncos panorámában a bácskai rónaságon, a kalocsai Sárközben és a Kiskunságban élt elődeink élete, kultúrája, valamint a XXI. századi embere számára is példát adó értékrendszere elevenedik meg.  

 

 

 

Bolond volnék ha búsulnék

A műsor a " parázsosok" sorsán át mutatja be a kezdeti csetlő-botló próbálkozásoktól kezdve, az erdélyi gyűjtő utakon át, a jó hangulatú táncpróbákig és fellépésekig azt a népművészet és a néptánc iránt érzett elkötelezett szeretetet, amely példaadó lehet minden nemzedék számára. 

Zene: Hírös Zenekar, valamint Balogh Melinda ének, Cserta Balázs fúvós, Bálint Brigitta zongora

Rendező: Lukács László

 

 

Erdélyi Antológia

A Táncegyüttes válogatás Erdély páratlanul gazdag népművészetéből, amely az együttes kitartó, következetes gyűjtéseinek eredményeként a táncszínház eszközeivel hittel hirdeti, hogy hagyományos közösségeink felhalmozott javai új közösségekben újraélve, és újra felfedezve menthetőek át a ma embere számára is.

Zene, ének:Hegedűs Máté és barátai, valamint Balogh Melinda énekes

Rendező munkatárs: Böde István

Rendező: Lukács László

 

 

TüKÖRkép 

Tizenéveskori énünk levetkőzése, ifjonti lázadásunk, forrófejűségünk, túlhabzsoló életvitelünk elhagyása komoly feladat a felnőtté válás útján. Sokunk számára a szerelem hozza el azt a változást, minek következtében meg tudjuk ugyan őrizni fiatalságunk egyes alkotóelemeit, de el is tudjuk engedni mindazt, ami nem visz előre többé. Mindannyiunk vágya, hogy gyerekkori képünk büszkén tekintsen arra az emberre, akivé váltunk és felnőttként elégedetten hagyjuk magunk mögött addigi tapasztalatainkat. És mi az, ami végigkísér bennünket ezen az úton?

Körök, képek, tükrök, tükörképek között táncoljuk magunkat emberré.

Rendező:

Böde István

Rendező asszisztens:

Lukács László, Tóth Katalin

Koreográfusok:

Lukács László, Lukácsné Haránt Eszter, Sikentáncz Szilveszter, Lőrincz Hortenzia,
 Böde István, Harkai Csilla

                                Kísér:                                                                Énekel:

                          Hírös Zenekar                                                   Balogh Melinda

 

PÁRATLANUL

Kísér: Hírös Zenekar, valamint Csávás Attila, Hegedűs Zoltán, Székely Tibor, Héjja Bella

Zenei vezető: Hegedűs Máté

Rendezők: I.rész Lukács László, II.rész Lukácsné Haránt Eszter

 

 I. RÉSZ: PÜRRIKHÉ - A fegyvertáncoktól a verbunkosig

Talán kevesen tudják, hogy a mai magyarnak, helytelen kifejezéssel „magyarosnak” mondott férfi táncunk honnan is származik. A reformkorban a katonai sorozás (a „verbuválás”) alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunk-tánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé, s jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot. Az egykori katonatáncokból, harci táncokból(pürrikhék)kialakult eszközös ügyességi táncaink, illetve a szóló férfitáncok, a „legényesek”, „ritka magyarok” jóval hamarabb jelen voltak egységesen Európa, és a magyarság férfitáncaiban is, mint az imént említett verbunk, mely „csak” kb. 200 év múltra tekint vissza.

Ezen táncaink fejlődését mutatja be a műsor első részében a táncegyüttes férfi tánckara kronológiai megformálásban Pesovár Ernő néprajzkutató szavainak segítségével. Miként vált a XVI. századi kardtáncból XX. századi mezőföldi kanásztánc, vagy éppen kalotaszegi legényes, illetve a XIX. században a magyar karaktert megtestesítő verbunk.

 

 

 

II. RÉSZ: NŐI SOrS

„Kemény erény szerény remény……elégek én….. Egyéniség semmiség…..Kérdés…. érés… ez ér?....és? Bölcs-ül-és…..vár-ás…..sír-helyzet-jelent-és? KERESÉS…KÉRÉS…FÉLÉS... ÉS????

Több kanál halál…talán talál tutálibe már… kár…”

Emlékszel még a fogócskára? Tudod, nap mint nap fogócskázol. Kergeted az álmaidat, a pénzt, a hiányoltnak vélt harmóniát, a kiegyensúlyozottságot….s ezt éppen kinek a szerepében?

Barátnő, ara, dolgozó nő, anya?? NINCS IDŐD? Bújj csak el!!! Ki vagy most?

KERGETSZ? MENEKÜLSZ? SZERETSZ? SZERETNEK? SZERETNEK! SZERESS!!!

 

 

KECSKEMÉT TÁNCEGYÜTTES - AZ ALFÖLD

“Itt születtem én…”

Ami a magyarság úgynevezett igazi értékeit megőrizte, hordozta és azt áthagyományozta az a parasztság és a falu volt. Műsorunkban a betekintést kaphatnak az Alföldön élő “nemzet napszámosa”-inak, a törvényen kívülieinek, polgárjainak, betelepült népcsortjainak kultúrájába, értékteremtő és megőrző világába Bodrogköztől-Mezőföldig, Felső-Kiskunságtól-Vajdaságig. Bemutatásra kerül az állandó “Úri muri” parasztság kontra porlgárság témája és a betyárok, pásztorok világa. Műsorunkat Petőfi Sándor - Az Alföld című verse ihlette, mely a magyarság otthonának és a szabadságának jelképe, mégis vezér szálát a nép ajkán folklorizálódott Alku című verse formálta. Ezt a színes világot mutatja be az együttes új műsora.

Dramaturg: Tóth Kata         Narrátor: Aradi Imre

Zene: Vizeli Bálint és barátai          Rendező asszisztens: Lukács László, Böde-Harkai Csilla

Rendező: Böde István Gábor

 

 

Kaleidoszkóp - Sokszínű Erdély

"A szűk völgyekben, a világ nyüzsgésétől távol élő erdélyi emberek, még szoros egységben léteznek a természettel. A dombhajlatokban, völgyekben meghúzódó falvak között fatemplom tornya szökik a magasba, vásárok viselik magukon évszázadok kincseit és összehordott maradványain magyarral, cigánnyal, románnal együtt táncolva élvezi az életet megmutatva az erdélyi paraszti zsenialitás máig létező nyomait..."

A kaleidoszkóp görög eredetű kifejezés, melynek jelentése: szép formákat néző.

E hármas tagoltságban jelenik meg műsorunk folyamán Erdély sokszínűsége, mind táncban, zenében, etnikai közösségben és mint az emberi életben.

Rendező: Böde István Gábor

Rendező asszisztens: Böde-Harkai Csilla

Zenei kíséret: Inoka Győző és barátai