Nyelvek
Magyar  | Français  | English  | Deutsch
Belépés
Véletlenszerű kép
Ezi_135

KECSKEMÉT TÁNCEGYÜTTES ÚJ MŰSORA

 Ezúton szeretném hirdetni mindenkinek a Kecskemét Táncegyüttes legújabb műsorát, vagyis kettő műsorát Páratlanul címmel, 2016. április 23-án a Hírös Agórában este 19.00 órakor a nagy érdeklődésre való tekintettel megismételjük. Pürrikhé és Női SOrS címmel két félidőben.A műsorban szerepelni fognak a Csutri, Kisbetyárok, Nagybetyárok csoportból lányok, illteve a Kisbetyárok csoportból fiúk. 

PÁRATLANUL
a Kecskemét Táncegyüttes női és férfi műsora két félidőben
 
I.rész
Pürrikhé
 
A fegyvertáncoktól a verbunkosig
 
 
„Arisztoxenosz azt mondja, hogy a pürrikhé nevű tánc Pürrikhoszról kapta a nevét, aki spártai születésű volt. A tánc harcias jellege bizonyítja,hogy a spártaiak találták fel. Csak a spártaiaknál tartja magát a pürrikhé, amely a harcra való előkészületként szolgál. A mi korunkban azonban már valamiféle dionüszoszi táncnak tűnik a pürrikhé, mert szelídebb, mint régi formájában. A táncosok ugyanis ma botot tartanak a kezükben dárda helyett, nádvesszőket hajítanak egymás felé, és fáklya van náluk. A pürrikhét a legszebb dallamokkal és egyenes ritmusokkal kell kísérni.”
 
Athénaiosz:Lakomázó bölcsek (részlet, Kr. u. 3. század)
 
Talán kevesen tudják, hogy a mai magyarnak, helytelen kifejezéssel „magyarosnak” mondott férfi táncunk honnan is származik. A reformkorban a katonai sorozás (a „verbuválás”) alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunk-tánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé, s jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot. Az egykori katonatáncokból kialakult eszközös ügyességi táncaink, illetve a szóló férfitáncok, a „legényesek”, „ritka magyarok”
jóval hamarabb jelen voltak egységesen Európa, és a magyarság férfitáncaiban is, mint az imént említett verbunk, mely „csak” kb. 200 év múltra tekint vissza.
Ezen táncaink fejlődését mutatja be a műsor első részében a táncegyüttes férfi tánckara kronológiai megformálásban Pesovár Ernő néprajzkutató szavainak segítségével. Miként vált a XVI. századi kardtáncból XX. századi mezőföldi kanásztánc, vagy éppen kalotaszegi legényes, illetve a XIX. században a magyar karaktert megtestesítő verbunk.
 
II. rész
NŐI  SOrS
 
„Kemény erény szerény remény……elégek én….. Egyéniség semmiség…..Kérdés…. érés… ez ér?....és? Bölcs-ül-és…..vár-ás…..sír-helyzet-jelent-és? KERESÉS…KÉRÉS…FÉLÉS... ÉS????
Több kanál halál…talán talál tutálibe már… kár…”
 
Emlékszel még a fogócskára? Tudod, nap mint nap fogócskázol. Kergeted az álmaidat, a pénzt, a hiányoltnak vélt harmóniát, a kiegyensúlyozottságot….s ezt éppen kinek a szerepében?
Barátnő, ara, dolgozó nő, anya?? NINCS IDŐD? Bújj csak el!!! Ki vagy most?
KERGETSZ? MENEKÜLSZ? SZERETSZ? SZERETNEK? SZERETNEK! SZERESS!!!
 
 
Közreműködnek: a Kecskemét Táncegyüttes Csutri, Kisbetyárok, Nagybetyárok,KTE és Parázs csoportjának táncosai, valamint Gera Anita táncművész
Koreográfusok:Lukács László, Lukácsné Haránt Eszter, Böde István, Böde-Harkai Csilla
Kísér: Hírös Zenekar, valamint Csávás Attila, Hegedűs Zoltán, Szabó Dániel, Székely Tibor
 
Rendezők: I.részLukács László, II.rész Lukácsné Haránt Eszter
Művészeti asszisztensek: Böde István és Böde-Harkai Csilla
 
Művészeti vezetők: Lukács László és Lukácsné Haránt Eszter a Népművészet Ifjú Mesterei